Kemény munkahét van a TESCO-nál, és most mindenkinek hét napból áll a hét. Magyarországon nagyon ritka az ilyen átfogó, országos sztrájk. Kicsi a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége, és mintha senki nem is tartaná fontosnak, hogy tért, képernyőt, súlyt kapjanak.

A TESCO-nál a sztrájk 2016! februárja óta lebeg az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények miatt. Hogy ne lennének türelmesek a szakszervezetek, és ne keresték volna a megállapodást, ez egészen egyszerűen nem igaz. A szeptember 8-ai közleményben is (Nem a sztrájk, hanem a párbeszéd szolgálja a munkatársak és a vásárlók érdekeit) a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza a vállalat, de a türelem, úgy tűnik, elfogyott a szakszervezetek részéről.

Amióta vannak sztrájkok, azóta vannak sztrájktörők. A szrájktörők olyan munkások, akiket a sztrájk időtartamára felvesz az adott cég, hogy valahogy elevickéljen, amíg a munkavállalói felveszik a munkát. Míg ez a XX. Század elején bevett gyakorlat volt, addig a XXI. századra azért ez korántsem illő, ráadásul jogilag sem tiszta megoldás. Emlékezetes, hogy 2008 decemberében a Budapest Airport német tulajdonosa görög sztrájktörőkkel oldotta meg a biztonsági ellenőrzéseket. Hiba volt magas a sztrájk támogatottsága, az összefogás, a sztrájktörőkkel ellehetetlenült a sztrájk, 2009 januárjában el is bukott. A szakszervezetek pereltek, aztán hiába mondta ki a bíróság 2011-ben, hogy törvénytelen volt a sztrájktörők alkalmazása, sovány vigasz lehetett ez az elmaradt alapbér emelés póltására.

Most, amikor 2017. szeptember 8-án és 9-én sztrájkba léptek a TESCO-dolgozók, az áruházak nyitvatartását diákokkal és a vezetők munkájával pótolta az áruházlánc. Megítélni a diákok sztrájk alatti bevetésének jogszerűségét nem tudom. Az biztos, az utóbbi időben rengeteg diákot alkalmaz a TESCO. Tény, hogy most azok helyett a családfenntartó kollégák helyett vállalnak akár dupla műszakot, akikkel a hétköznapokon együtt dolgoznak, most a sztrájk alatt is gyűjtik szorgosan a pénzt. 

Ez mindenképpen indulatokat szül.

Nincs és nem lehet gyakorlata egy magyar diáknak abban, hogy hogyan viselkedjen egy ilyen helyzetben. És nincs, nem lehet gyakorlata egy TESCO-s dolgozónak sem abban, hogy hogyan reagálja le ezt. A TESCO kommunikációs osztályának azonban volt másfél éve, hogy felkészüljön ezekre a rendkívüli napokra. Ajánlásokat fogalmazhatott volna meg, felkészíthette volna a dolgozóit, a diákmunkásokat arra, hogy melyek azok az alapvető etikai, erkölcsi normák, amiket szükséges betartani. Mondjuk mindkét oldalon.

 A kellemetlen, frusztrált helyzet incidenseket is kiválthat. Az egri áruházban sírva dolgoztak a diákok. Erre reflektál a  Helyreigazítás az egri esettel kapcsolatban 2017. szeptember 9., szombat című sajtóközlemény. Indulatos gyöngyszem lehetne minden sajtóközlemény tréningen. Korábbi hírek cáfolata, odamondogatás, felszólítás, vizsgálat: erős szavak, indulatok.

Jó sajtóközleményt írni nagyon nehéz, és ezen lett volna még mit dolgozni.

Csak a legfontosabb hibák:

1. A cím és a tartalom összhangja nem teremtődött meg.

   A sajtóközlemény ugyanis sokkal többről szól, mint egy helyreigazításról. Három téma kerül elő benne: 1. a helyreigazítás az egri esettel kapcsolatosan. 2. bejelentés, hogy vizsgált indult arra vonatkozóan, szervezett akció-e a félelemkeltés. 3. Általánosabb tartalom, a sztrájk időszaka alatt elvárható magatartási normákat fogalmaz meg. Vagy ki kellett volna adni külön közleményben a szakszervezeti vezetőknek szóló részt, vagy kihagyni.

2. Régen rossz, ha a sajtón keresztül üzengetünk.

   Ez mindig nehéz, de soha nem üzengetünk a sajtón keresztül. Ha tegnap még azt mondjuk, hogy párbeszédre törekszünk a szakszervezetekkel, akkor 1 nappal később nem a sajtón keresztül mondogatunk oda.  Odahívjuk őket, leülünk egy asztalhoz, és kiadunk közösen egy közleményt, hogy a két fél a sztrájk időszaka alatt milyen magatartást követ.

3. Az idézet és a tényszerű közlés aránya felborult.

   Ezeket a dörgedelmeket sokkal könnyebb idézetként leírni, de ezen még dolgozni kellett volna és kidobni az idézet háromnegyedét. Ugyanis egy sajtóközlemény 1795 karakteréból nem lehet 1007! az idézet! Idézetet szeretünk közleménybe beletenni, jól színesíti a mondandót, de mindig csak színesít. Ide nem tehetünk olyan gondolatokat, amelyek a közlemény lényegi, újdonság-részét tartalmazzák.

4. A közlemény nem követi az ún. fordított piramis -elvet.

   A fordított piramis elv alapján építkezik minden jól megírt hír, sajtóközlemény. Ez azt jelenti, hogy a cím alatt van egy lead (amiben összegezzük, miről fog szólni a közlemény), utána van az első bekezdés, amiben az alapvető infok benne vannak (5W-nek nevezzük). És a további bekezdésekben már a háttérinfók vannak egy normál közleményben.

   A tagolás hiánya mindenképpen rontja az érthetőségét, hiszen a közleménynek pont az a célja, hogy mindenki legalább megközelítőleg ugyanazt a tartalmat, értelmezést tudja belőle kihámozni. Mindig úgy kell megírni a sajtóközleményt, hogy bármelyik bekezdésnél is vágja el a szerkesztő (lead után, 1. bekezdés után, 2. bekezdés után), attól még a tartalma ugyanaz maradjon, mint a teljes közleménynek.

5. Egy közleményben nem lehet olyan részlet, ami további bizonytalanságot és kérdéseket vet fel.

   Az egri diákok meghallgatásának körülményeit hiba volt ennyire körülírni. Erre a mondatra gondolok: “Ezt az érintett diákok maguk mondták el Hevesi Nórának, az áruházlánc kommunikációs vezetőjének, úgy, hogy az áruházvezető nem vett részt a beszélgetésben, nem volt jelen.”

6. Nyelviség, mondatok

   Erős szavakat kerüljük. Mondatkígyókat kerüljük. Ha formailag a közlemény cáfolat, akkor ügyelünk arra, hogy aki az alaphírt nem hallotta, az is értse, miről van szó a helyreigazításban.

A sztrájk mindenkinek nehéz. De az biztos, hogy egyet kell értsek a közleményben indirekten megfogalmazott gondolattal: a sztrájk alatti magatartás, kommunikáció minősége meg fogja határozni a későbbi időszakot az áruházon belül. Hogy mit várhatunk egy sztrájkidőszakban 19, 20 éves gyerekembereket hadba küldő áruházlánctól? Hogy meddig tart a sztrájkolók lendülete és kitartása? De jobb közlemények kellenek, az egészen biztos, ha nem erőből akar kommunikálni az áruházlánc.

Érdekelnek a kényes kommunikációs helyzetek? És a lehetséges megoldásuk? Iratkozz fel a KrízisPR Blog értesítőjére és megkapod legfrissebb posztjainkat kríziskommunikáció, változáskommunikáció témakörében.

Többet szeretnél tudni a kommunikációs krízishelyzetekről? Gyere el kiscsoportos tréningünkre!

Jelentkezés, bővebb info a Kríziskommunikáció alapjai tréningről.