Sinkovics Gábor, az ultra
2019. január 12. írta: Vas Dora

Sinkovics Gábor, az ultra

ultra.pngAz ultra mindig ultra marad: ott van, jelen van. Akkor is, ha veszít a csapat, akkor is, ha nyer- mindegy, ki a vezetőedző, hogyan adják és veszik a csapatot, ha csak kétballábas játékosok vannak, akkor is ott áll, a pálya szélén, esőben, fagyban. És elsőként tud meg mindent. Mert folyamatosan figyel, folyamatosan ezen pörög az agya. Sinkovics Gáborral volt lehetőségem“együtt dolgozni”. Ő a Nemzeti Sport újságírójaként kitüntetett figyelemmel követett egyes csapatokat, sportágakat, én pr-osként sajtóhírekkel láttam el.

Bevallom, féltem tőle. Külön csengőhangot kapott egy idő után a telefonomban, hogy 1-2 másodperc előnyöm legyen, és 3-4 csengésig összerendezzem gondolataimat: vajon miért keres. Mert muszáj volt felvenni. Ha ugyanis nem vettem fel, újra csörgetett. És újra. Nem unta meg. Nála nem volt olyan, hogy kitérsz, megmagyarázod, elmondod, tereled, összpontosítod, megkéred, felhívod a figyelmét, emlékezteted, összefoglalod, tálalod: mindegy mit mondtál, ő azt írta le, amit akart, amit gondolt. És amit a szíve diktált.

Ahogy visszaolvasom a sorokat, olyan, mintha nekrológot írnék. És ez rendkívül szomorú, mert bízhatunk benne, hogy még sok-sok évig írni fog. Számomra Sinkovics Gábor elképzelhetetlen a Nemzeti Sport nélkül, ahogyan a Nemzeti Sport is elképzelhetetlen nélküle. Az, hogy 2018 őszén megvált tőle a szerkesztőség, szinte hihetetlen hír volt. Mert profi, van saját véleménye, mindig rajta van a sztorin, és tényleg éjjel-nappal dolgozik. Sztahanovista.

Ilyen újságíróra szükségünk van. Minden public relations szakembernek. Akkor is, ha rém kellemetlen kérdéseket tud feltenni, ha levakarhatatlan. Egy fanatikus újságíró arra sarkall, hogy Te is jobb legyél. Mert rögtön rájön, ha bizonytalan vagy, ha gyenge a sztorid, ha bepróbálkozol.

Őszintén szíven ütött, hogy az ereklyéit nem vihette el a Nemzeti Sport szerkesztőségéből. Mert ha valakinek ezek tényleg többet jelentettek puszta tárgyaknál: az ő. A személyes és kicsinyes sértés miatti őszinte elkeseredés késztethette “Hazudtam Neked Apu” című írásra, melyet a 444.hu tett közzé (Szily László többszöri interjúkérésére adott válaszként küldte Sinkovics Gábor a szerkesztőségnek). Erős mondatokban bővelkedik a szöveg, a sértettség, a harag, a csüggedtség mind-mind átfűtik az indulatos esszét, melyet ajánlok elolvasásra mindenkinek. 

Aki fanatikusan tud rajongani, az képes pont ennyire erősen gyűlölni is. És bár néhány mondata akár egy becsületsértési per iratanyagában is meggyőzően mutathatna felperesi oldalon,

“A seggnyalás a legnépszerűbb sportágunk.”

és a

“Dakota tomahawkkal vágták ketté az országot.”

megfogalmazások döbbentenek rá arra, hogy bizony, írni nem felejtett el Gábor. Nem tudom eldönteni, mi a kétségbeejtőbb: az a torz kép, ami kisejlik a lap mindennapjaiból, vagy az, hogy mindezt csak a személyes sértettség miatt tudjuk meg ezekről a mindennapokról. Az újságírók imádják, ha valaki kiteregeti a szennyest: belátni a kulisszák mögé eszméletlenül érdekes. Hogy milyen hatással lesz ez Sinkovics Gábor életére, karrierjére, ezt megjósolni sem tudom. Mindenesetre borítékolható, hogy lesz visszhangja az írásnak. Polonius szavaival összegezve: Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer. 

És, ha már idézetek, kedvenc sportágával kapcsolatos Esterházy Péter-idézettel kívánom, hogy ne kelljen a Strausburgi Bíróságig zarándokolnia ahhoz, hogy visszakapja személyes tárgyait:

“ A futball durva játék, nem azért, mert rugdosnak, és az fáj, hanem mert csak a győztesnek van igaza. És aki vesztett, az nem tudja megvédeni magát.”

A bejegyzés trackback címe:

https://krizispr.blog.hu/api/trackback/id/tr7114557206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ételizésítő 2019.01.13. 21:04:34

"bizony, írni nem felejtett el Gábor"
Nem felejtett el, mert nem is tudott. Tele van ugyanis helyesírási hibákkal az írása.

ételizésítő 2019.01.13. 21:23:49

A botcsinálta sportújságíró, a sporthoz sem értő, semminek utánajárni nem képes, félanalfabéta indexes f@s.fejeknél (Csizmazia, Joó, Ághassi, Flachner, meg a messze leghü.lyébb s&gg, Ráti) ugyan sokkal jobb, de azért a jótól még messze van.

berne 2019.01.13. 21:36:23

Eddig hol volt ez a remek ellenálló?

Punxsutawney Mormota 2019.01.13. 22:27:37

Szokatlan nagy bendője lehet Sinkovics úrnak, mert sokáig és sokat nyelt. Sőt lelkesedett. Aztán mikor kirúgják akkor fedezi fel magában a partizánt? Ugyan.

Na hogy érzi ez a Wágner magát? 2019.01.15. 04:10:25

@Punxsutawney Mormota:
Istenem, csak ekkor fedezte fel, hogy korpásodik a haja.