Másfél óra? WTF
2017. július 29. írta: Vas Dora

Másfél óra? WTF

ipari-baleset-katasztrofavedelem-kommunikacio.pngAz újságíró dolga a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatás. A rendvédelmi szerveknek pedig törvényi kötelessége ugyanez. Hiteles tájékoztatás másfél órán belül? A tuzséri mérges gázról. 

Pénteken 12:46 -kor került ki Szily László által írt  Titokzatos baleset Tuzsérnál: állítólag három napig nem merték kiszedni a halott sofőr testét a kamionból című cikk, majd 15:37-kor a Tuzséri mérges gáz: a legfontosabbat eltitkolta, majd a balesetről író újságíróra támadt a katasztrófavédelem című írás. Mindkettő cikk témája a 2017. július 24-én, a kora délutáni órákban történt baleset, melyben egy veszélyes anyagot szállító kamion sofőrje szenvedett halálos balesetet és a tartálykocsi is megsérült. A sofőr testét másnap (kedden) emelték ki, a tartályban lévő gáz 90%-át csütörtökön fejtették át. A műszaki mentés jelenleg is tart, a jövő héten kerülhet sor a tartálykocsi mentesítésére és elszállítására.

A kommunikáció is kötelesség

A katasztrófavédelemről szóló 2011. Évi CXXVIII. törvény 1.§ 2. bekezdése kimondja: „Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében levő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.” A törvény 2.§ 2. bekezdése meghatározza, hogy „A katasztrófavédelemben résztvevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.” Vagyis a törvény egyik elsődleges feladatnak tekinti a katasztrófavédelem számára a kommunikációs tevékenységet. (2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Magyar Közlöny 113. szám. A 2012 januárjában hatályba lépő törvény a korábbi évek természeti katasztrófáinak és tragédiáinak tanulságaiból építkezett (2010-es tavaszi áradás, vörösiszap -katasztrófa, West Balkán tragédia. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos, ipari balesetek elleni védekezés kapott a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt. 

A Katasztrófavédelem jelenlegi kommunikációs apparátusának alapjait 2010-ben, Bakondi György akkori főigazgató alakította ki. A fiatal kommunikációs apparátus 2010 októberében vizsgázott élesben, amikor a MAL ipari balesetét kellett kommunikálniuk. Az első napok kormányzati bénázásait követően a katasztrófavédelem volt az, akik biztosították a folyamatos kommunikációt (Dobson Tibor szóvivővel az élen), 1 teljes hónapig a helyszínről tájékoztattak.

 Folyamatos "válságüzemmód"

A Katasztrófavédelem kommunikációjáért egy viszonylag szűk team felel. Van két szóvivő, és egy párfős háttércsapat az országos központban, illetve van megyénként és Budapesten is egy rendkívül kis létszámú megyei kommunikációs team. Az egész ország összes riasztásával kapcsolatos esetének kommunikációjára. Ha letöltöd a VÉSZ applikációt és beállítod a hangriasztást minden eseményre, akkor kb. érzékelni fogod néhány óra elteltével, hogy már zavaróan sok esemény van. Folyamatos üzem, éjjel-nappal, 0-24, télen-nyáron.

Mit tudhattunk meg a pénteki cikkekig az esetről? 

A baleset 14.30-kor történt. A police.hu-n 14.56-kor jelent meg a hír a veszélyes anyagot szállító jármű balesetéről, a műszaki mentés megkezdéséről, az útlezárásról.  A hét folyamán a szabolcsihír.hu és más újságok is beszámoltak a mentésről. A szabolcsihir.hu cikkei  Halálos baleset Tuzsér és Komoró között (2017.07.24.) Az utat és a vasutat is lezárták Tuzsér és Komoró között (2017.07.27.) Műszaki mentés miatt nem volt áram közel 300 háztartásban (2017.07.28.) Mérgező robbanóanyagot szállított a tartálykocsi! (2017.07.28.).  A helyszíni tájékoztatás milyenségét (pedig nyilván ez a legfontosabb, hogy a közvetlen, veszélyhelyzetben lévő érintettek milyen tájékoztatást kaptak) megítélni nem tudom, Szily László arról számol be, hogy helyiek keresték meg őt azzal, hogy nem kaptak tájékoztatást, csütörtöki napon. Az az újságíró cikkeiből nem derül ki, hogy járt-e a helyszínen, hány forrással beszélt. Az biztos, hogy az első cikk nyitómondata " Lehet, hogy Tuzsér lesz a szabolcsi Roswell, olyan titokzatos dolgokat művelnek ott az eddig minden információt visszatartó hatóságok egy baleset után, már majdnem egy hete." erős túlzást tartalmaz, de hát ilyen az újságírás, erősen kell a lead-et megtolni, hogy érdekes legyen.

Miért annyira érdekes a kommunikációs szolgálat válaszlevele?

A Katasztrófavédelem kommunikációs szolgálatának válaszlevele (melyet leközölt Szily a 2. cikkében) ritka kincs. Kiválóan látható belőle, hogy mennyire másképpen gondolkodik egy szervezet kommunikációért felelős munkatársa illetve egy újságíró. Hogy személyeskedő-e, azt mindenki döntse el maga. Személyeskedés nem, számonkérés viszont szerintem bőven kiolvasható belőle.  Konkrétan itt:

A cikk szerzője írása megjelentetése előtt másfél órával elküldte az esettel kapcsolatos kérdéseit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivői email-címére. Az a tény, hogy a kérdések megküldése és a cikk megjelenése közt másfél óra sem telt el, erősen kérdésessé teszi, hogy az újságíró választ várt-e egyáltalán kérdéseire. Ha ugyanis az újságírói etika alapjait szem előtt tartva objektív képet kívánt volna olvasói elé tárni, akkor megvárta volna a válaszokat és azokat figyelembe véve írja meg dolgozatát.

A másfél óra, válasz nélkül: vajon sok-e vagy kevés? Mennyit kell egyáltalán várni egy újságírónak a válaszra?

 

A másfél óra még akkor is kevésnek tűnik, ha előre leegyeztetetten várja a fogadó fél (jelen esetben valamenyik szóvivő) az újságíró emailjét. Ha ugyanis csak ezzel az egy megkereséssel foglalkozik az email érkezésének pillanatától, akkor sem biztos, hogy 90 perc alatt össze lehet szedni, le lehet írni és ki lehet küldeni a választ. Egy folyamatban lévő, veszélyes anyagot szállító kamion műszaki mentése és annak kommunikációja is fokozott körültekintést igényel.

Sajnos, nincs erre protokoll, mennyit KELL várni a válaszra. Akkor könnyebb dolgunk van, amikor az újságíró beleírja a megkeresésbe, hogy mikor kerül adásba, mikor fog megjelenni a hír, vagy ír egy időpontot, ameddig jelezzünk vissza, hogy megszólalunk-e az adott ügyben. Vagy telefonál. Vagy üzenetet hagy. Szóval kb. sejtjük, hogy mennyi idő van a válaszra.

Szerintetek, egy újságírói megkeresésre hány percen belül kellene reagálnia a Katasztrófavédelemnek?

Nyitókép forrása: szabolcsihir.hu

 

krizispr-blogertesito-p.jpegÉrdekelnek a kényes kommunikációs helyzetek? És a lehetséges megoldásuk? Iratkozz fel a KrízisPR Blog értesítőjére és megkapod legfrissebb posztjainkat kríziskommunikáció, változáskommunikáció témakörében.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://krizispr.blog.hu/api/trackback/id/tr10012693583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hátramozdító 2017.08.19. 20:54:07

Szerintem, ha már meg akarjuk védeni a katasztrófát holmi tolakodó újságírótól, elvárható a gyors reakció. Kábé gyakornoknak való feladat; az aktualizált maszatolós konzervválasszal időt nyerni, aztán a lehető leghamarabb közleményeket kirakni, dolgozzon abból a jövőben, szokjon rá az "etetőre". Ami fájóbb, hogy még arra sem vették a fáradtságot, hogy a helyieket tájékoztassák, ez ütött vissza. Szóval az igazi kérdés az, hogy az érintett polgárokat mennyi időn belül kell tájékoztatni, és erre csak egy lehetséges válasz van: azonnal.

Vas Dora 2017.08.20. 07:39:06

@hátramozdító: Egyetértek Veled, Ebben az esetben a helyi, megyei szinten volt gond a kommunikációval, mert a lokális tájékoztatás nem volt kellően alapos. Igazad van, nem a másfél órás várakoztatás a lényeg, hanem az értintett lakosok biztonságérzete.