Három első tendő válság esetén
2012. október 06. írta: Vas Dora

Három első tendő válság esetén

Bármilyen tevékenységet folytató cég vezetőjével is beszélgetek a kríziskommunikáció fontosságáról, szinte mindig elképzelhetetlen és valószerűtlennek tűnik számukra, hogy a cégükkel is előfordulhat válság. A válsághelyzetek azonban mindig elképzelhetetlenek, sőt valószerűtlenek, ezért is hatnak sokkolóan az érintettekre. Egy természeti katasztrófa, egy tragikus haláleset örvendetesen ritka, de egy szándékos károkozó, egy rosszindulatú rágalmazó is bőven elég, hogy egy szempillantás alatt a média nem várt érdeklődésének kereszttüzébe kerüljünk. Ha nincs válságtervünk, egészen pontosan 3 olyan teendőnk van, ami nélkül biztosan lépéshátrányba kerülünk. (megjegyzem, ha van válságtervünk, abban ezzel a három teendővel kezdődik a válságterv).

versenyfutas_az_idovel_krizispr.jpg

A válságstáb összehívása

Azonnal és késedelem nélkül össze kell hívni a válságstábot. Ez az egyébként rendkívül egyszerűnek tűnő feladat számos gyakorlati nehézségbe ütközhet. Például egy horgászni induló termelésvezető inkább otthon hagyja a mobilját és indulása előtt még fontolgatja, hogy nem a szokott helyére megy. Vagy a cég ügyvezető igazgatója elviharzik az irodából és nem mondja meg a titkárnőjének, hogy hova ment, a telefont pedig nem veszi fel - a felelős pozícióban lévő munkatársaknak mindig elérhetőnek kell lenniük!

A munkatársak értesítése

 

Fontos leszögezni, hogy a lehető legkevesebb személyt kell bevonni a válságstáb összehívásába, maximális diszkrécióval kell eljárni. Viszont a lehető leggyorsabban tájékoztatni kell a munkatársakat arról, hogy mi történt a vállalattal/vállalatnál.

Hogy ez mennyire keveredhet a valóságban, arra álljon itt a következő példa. Konzultációra hívtak egy céghez, egy kisebb irodaházba egy kellemetlen ügy kommunikálása miatt.

pletyka_krizispr.jpgA recepciós és a biztonsági őr beszélgetés foszlányát kaptam el az érkezésemkor: "a Margitka mondta, hogy ezeknél áll a bál" - baljóslatú előjel volt. Rögtön rákérdeztem a cégvezetőnél, kit értesítettek és hogyan. Kiderült, hogy a titkárnő (ter

mészetesen Margitka) feladatavolt a menedzsment értesítése, aki egyszerűen kissé tágan értelmezte a teendőt. Mire elkészült a cég tájékoztató levele a munkatársaknak és felkerült az intranetre, a kollégák félinformációkat már tudtak, így értékes órák mentek el, mire rendet lehetett tenni a fejekben.

 

Válságközpont felállítása

Válság esetén eleve oda érdemes összehívni a kommunikációs stáb és a menedzsment résztvevőit, ahol a válságközpontot felállítjuk. Nem kell valamilyen extra helyre gondolni, de a minimálisan szükséges munkakörülményeket és a gyors kommunikációhoz nélkülözhetetlen technikai hátteret biztosítani kell.

Amire mindenképpen érdemes gondolni:

  • internet elérés
  • térerő
  • felfrissülési lehetőség
  • nyugodt, nem zajos, szeparált helyiség, helyiségek
  • vezetékes telefon
  • fénymásolási lehetőség
  • áram, mobilfeltöltő

A céges telefonközpontot érdemes úgy beállítani, hogy átmenetileg a központi telefonszámra fusson be az összes vonal. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a rendszergazdát is hívjuk be, mert Murphy-törvénye válsághelyzetben fokozottan igaz, ilyenkor romlik el minden tehnikai kütyü, amire azonnal szükségünk lenne.

Ha ez megvan, máris koncentrálhatunk a feladatunkra, az információk összegyűjtésére és a tájékoztatás megkezdésére. 

A bejegyzés trackback címe:

https://krizispr.blog.hu/api/trackback/id/tr874822832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.