Néhány nap múlva rajtol a Konyhafőnök új évada, ráadásul két új zsűritaggal, ismét mezei versenyzőkkel, nem celebekkel. Egészen egyszerűen nem tudom elvonatkoztatni ezt a tényt attól, hogy Orbán Ági Konyhája Facebook-posztjában (március 20-án) a húsvéti nyulakkal kapcsolatos poszttal került az újságok címlapjára. Blikk, NőkLapjaCafe, 24.hu, origo.hu, 444.hu -sorolni is alig győzöm a “nyusziharc” sajtóvisszhangját, melyet egyetlen, egy 7000 fős Facebook-oldalon kitett kép generált.
A húsvéti nyúlajándékozás igazándiból még nem indult be, így az ezzel kapcsolatos poszt akár korainak is tűnhet, de a műsor promója már javában zajlik.
Évekig dolgoztam a magyar nyúlhús európai népszerűsítésén és magyarországi megismertetésén. A két tevékenység háttere, hogy Magyarország nagy nyúlhúsexportőr volt a 70-es, 80-as években, a Kádár-korszak egyik mellékes jövedelme, biztos húsforrása volt a házinyúl. Nemcsak a falusi tyúkól mellett álldogáltak a nyúlketrecek, de a kertvárosokban is népszerű volt. A nyúlhús leginkább paprikásként, nyúlpörköltként került a vasárnapi asztalra. Ismerek nem egy olyan, mára komoly üzletemberré vált nyulászkodókat, akik első zsebpénzüket a nyulak leadásából származó takarékbélyegekből szerezték.
A baromfiudvaron túlnyúlóan fontos exportcikk is volt a magyar nyúlhús, keresett termék darabolva, egészben, Olaszország, Németország, Svájc hűtőpultjaiban. Aztán a rendszerváltás ezt elsöpörte, a nyúltermelés évről évre csökkent, tizedére esett vissza, a magyar hízott libamáj -botrányt követően pedig a nyúlágazatra helyeződött erős európai (főleg állatvédő szervezetek és piaci érdekek mentén szerveződő) nyomás majdnem elvitte az egész ágazatot. Az ágazat talpra állításának kommunikációján dolgozhattam, az egyik piacvezető vágóhíd, illetve a piac szereplőit tömörítő terméktanács megbízásából. Itthon 2008-tól kezdve tájékoztató honlapokat készítettünk, prospektusokat, Bíró Lajos szakmai vezetésével elkészült az első, kifejezetten éttermeknek szánt kiajánló, többszáz receptet tettünk közzé gasztrobloggerek, amatőr szakácsok bevonásával, és 2010-ben már kóstoltattunk, főleg hiperekben. Az első szabály, amit megtanultunk, hogy soha nem mutathatjuk éttermi közegben magát a szőrös állatot. Ez egyébként a külföldi vizuális anyagokban is ritka. Ha a nyúl tartási körülményeit akarjuk bemutatni, akkor persze a legcukibb, legfényesebb szőrű, legcsillogóbb szemű nyuszikat kell lefotózni. De ha csomagolást tervezünk, a nyúlhús élettani hatásait részletező kiadványt teszünk közzé, vagyis az állatból készített ételekről beszélünk, abban tilos élő nyulat mutatni.
Hogy miért?
Azért, mert a legszőrösebb szívű húsfogasztó is megsajnálja azt a pici állatot.
Azok körében, akik nem találkoztak a háztáji nyúltartással, nagyon magas a nyúlhús elutasítottsága. Különösen a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében erős az averzió. El tudjátok képzelni, milyen nehéz volt találni olyan hostesseket, akik nem undorral az arcukon kínálták a nyúlfalatkákat? Kifejezetten a középkorú, a nyugdíjaskorú illetve faluról nagyvárosba felkerülő fiatalok voltak csak képesek arra, hogy ne elriasszák, hanem kipróbálásra ösztönözzék a fogyasztókat, pontosan azért, mert nekik voltak személyes élményeik, ha nem a saját portájukon, akkor a szomszéd udvarában szaporodó nyúlcsaládról, skálás szatyorban kapott házinyúlról és a vasárnapi nyúlpaprikásról.
Az állatvédők majd elmondják a magukét a felelős állattartásról. És fontos is, hogy elmondják. Amikor egy csokinyúl árában vehetünk a piacon egy kisnyulat, nagy a kísértés. Mégiscsak nagyobb, mint a csokinyúl, olyan, mint egy kedves plüss… Ezeknek az állatoknak a döntő része néhány héttel húsvét után a kukában végzi, döglötten, miután fertőzéstől, bélcsavarodástól, vagy egyszerűen a nem megfelelő tartási körülményeket követően kimúlik. Valóban fontos a felelősségteljes szülői, nagyszülői viselkedés, és jó is erre felhívni a figyelmet.
Kép forrása: Orbán Ági Konyhája Facebook-oldal
De ha a nyúlhús fogyasztása mellett szeretnénk kampányolni, amit egy felelősségteljes szakácstól elvárhatunk, akkor nem húsvéti képeslap-stílusban, cuki kisnyulat mutat be abban a posztban.
Trollokat nagyon könnyű hergelni egy ennyire megosztó témával.
Sikerült is.
Elszabadultak az indulatok.
Kész a hír.
Jöhetnek a szalagcímek.
A tömeg hergelése veszélyes játék, RTL Klub, tényleg megéri?
Érdekelnek a kényes kommunikációs helyzetek? És a lehetséges megoldásuk? Iratkozz fel a KrízisPR Blog értesítőjére és megkapod legfrissebb posztjainkat kríziskommunikáció, változáskommunikáció témakörében.