ne hagyjunk egy jó kis krízist haszon nélkül elveszni…
2017. augusztus 09. írta: Vas Dora

ne hagyjunk egy jó kis krízist haszon nélkül elveszni…

bohm_kornel_spindoc_foto.png

Bőhm Kornél, kríziskommunikációs szakértő a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapító vezetője. Kríziskommunikációs blogja komoly beágyazottsággal rendelkezik a magyar blogszférában
(www.spindoc.blog.hu). A Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke. Rendszeresen publikál a HVG Extra Business, a HVG Extra Pszichológia, az Üzlet és Pszichológia, a
Forbes, a Kreatív, a Piac és Profit, az Üzletrész.hu hasábjain. Állandó meghívott előadója a hazai public relations konferenciáknak és képzéseknek.
Új sorozatunkban Bőhm Kornél, a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke válaszolt Vas Dóra kérdéseire.

A Pr Szövetség Kríziskommunikációs tagozatának kik a tagjai és hány cég csatlakozott a tagozathoz?

A Kríziskommunikációs tagozatnak hivatalosan csak olyan szakemberek lehetnek tagjai, akik egyúttal az MPRSZ-nek is teljes jogú tagjai, ezen belül viszont elég laza a tagnyilvántartásunk. Nem tartunk nyilván külön „céges” tagokat. A szövetséghez lehet céges, vagy ügynökségi tagként csatlakozni, a kríziskommunikációs tagozatnál nem különböztetünk meg ilyen kategóriákat. Harminc-negyven fő körüli az a létszám, ami a rendezvényeinken megfordul, a levelezőlistánkon 70 körüli személy szerepel. (Itt tudsz tájékozódni a PR Szövetség munkájáról)

Becslésed szerint hány kommunikációs szakember foglalkozik ma itthon kríziskommunikációval?

Önálló szakterületként valószínűleg kevesen foglalkoznak vele, inkább olyanokat lehet azonosítani, akik köztudottan erősek ezen a területen, vagy erősebb a fókuszuk rá, mint más kommunikációs területre. Azért többé-kevésbé elmondható, hogy a komolyabb PR ügynökségek repertoárján fent van a kríziskommunikáció is, tudnak ilyen szolgáltatást nyújtani.

Tapasztalataid szerint a krízishelyzetben stratégiai vagy inkább taktikai feladatokat kap egy kommunikációs szakember?

A kríziskommunikáció azon kevés PR területek egyike, amelyik klasszikusan stratégiai jellegű feladatkör, különösen éles helyzetben. A taktikai szint is nagyon fontos, de a taktikai lépések végrehajtása sokszor már nem nagyon különbözik az általános PR ügynökségi feladatoktól, tehát én a stratégiai tanácsadásnál, a stratégiai lépések kidolgozásánál helyezem el a magas hozzáadott értékű kríziskommunikációs munkát, ide értve akár a kríziskommunikációs forgatókönyv készítését, auditálását, akár a kríziskommunikációs tréningek és szimulációk lebonyolítását is.

Szerinted ez a szakterület fejlődik, stagnál, vagy leáldozóban van?

Leáldozóban biztosan nincs, inkább azt figyelhetjük meg, hogy az okoseszközök, a közösségi média terjedésével sokkal könnyebben pattannak ki botrányok, amelyek kezelést igényelhetnek. Ilyen formában egyre többen és többször kényszerülnek arra, hogy krízist kezeljenek, még akkor is, ha esetleg nem tudják, hogy éppen azt csinálják. A tendencia kapcsán nem egyértelmű ugyanakkor, hogy ez a dedikáltan kríziskommunikációval foglalkozó szakértőknek jó-e, elképzelhető, hogy inkább valamiféle felhígulással jár együtt, ezt nehéz megítélni.

A felkészülésben, az éles krízishelyzet kezelésében vagy a tapasztalatok feldolgozásában a legfontosabb a kríziskommunikációs tudásháttér?

A kincstári válasz nyilván az, hogy egymásra épül a kettő, nem lehet elválasztani őket. Ha ennél mélyebbre ásunk, őszinték vagyunk magunkkal, akkor az éles krízishelyzet elhárítása, kezelése természetesen sokkal nagyobb tapasztalatot, intenzitást, fókuszálást vesz igénybe, mint az utólagos tapasztalati feldolgozás. Egy égő ház esetében a tűzoltás, az élet- és vagyonmentés az elsődleges, majd utána lehet hónapokig elemezni a tűz kiváltó okát, meg az elhárítás szakszerűségét és a tanulságokat. Ugyanakkor mindkettőhöz szükséges a tapasztalat megléte, rendelkezésre állása, mert minden krízist ki kell használni arra, hogy tanuljunk belőle. Churchill mondta: ne hagyjunk egy jó kis krízist haszon nélkül elveszni…

A Pr Szövetség kríziskommunikációs tagozata hogyan járul hozzá a szakterület megismertetéséhez?

Egyelőre ott tartunk, hogy magát a kifejezést, a szakterület létét lenne jó széles körben megismertetni, ezért próbálunk minél többet kommunikálni róla és minél több meghívásnak eleget téve beszélni erről a kommunikációs műfajról. Rendezvényeinken, ahová leginkább már tapasztalattal rendelkező szakértőket és a terület iránt érdeklődő egyetemi hallgatókat várunk, bele szoktunk menni a műfaj mélyebb rétegeibe, egy-egy témakör alapos kifejtésébe, megvitatásába, egymástól is sokat tanulunk, fejlődünk, inspirálódunk. A szakértők és a külső közvélemény közötti hidat pedig egy új kezdeményezésünkkel, az idén első alkalommal megjelentetett Krízistérkép kiadványunkkal próbáljuk megteremteni, amely egyaránt érdekes lehet a média számára, a laikus érdeklődők számára és a szakterület ismerői, szakértői számára is.

A Krízistérkép kiadvány letölthető innen: Magyarország Krízistérképe 2016)

A magyar médiaviszonyok és gazdasági viszonyok között van létjogosultsága szerinted a kríziskommunikáció szabályainak, gondolkodásmódjának?

Azt szoktam gondolni, hogy a kríziskommunikáció nem önmagában létező jelenség. Nem egy ethosz, egy akadémiai megközelítés, ami a körülményektől függetlenül létezik. Vannak természetesen lefektetett, többé-kevésbé elfogadott szabályszerűségek, aranyszabályok, de önmagunkban ezek nem értelmezhetőek: klasszikusan alkalmazott tudomány. Kríziskommunikációt a meglévő, mindenkori gazdasági és médiaviszonyokra szabottan tudunk csak folytatni. A körülményeket nem mi igazítjuk, de a kríziskommunikáció tervezésekor, folytatásakor tekintettel vagyunk a koordinátarendszerre, amiben mozgunk. Természetesen gondolhatunk olyat – gondolunk is – hogy „ezért Angliában már letartóztatták volna”, vagy „Amerikában ebből országos botrány lenne”, vagy „Japánban ilyenért lemond a miniszter”, de ettől még a magyar viszonyok figyelembevételével tervezünk, ezekhez alakítjuk a stratégiát.

Legyünk őszinték: gondolhatjuk valamiről, hogy ez, vagy az nem a racionalitás, vagy a józan gazdasági érdekek mentén működik, de élünk is azzal a stratégia tervezésekor, hogy a helyi piacon milyen sajátosságok vannak. Visszatérve a kérdésre: a gondolkodásmód, a kríziskommunikáció kitűzött céljai elég régóta változatlanok, az eszközökben, a választott stratégiákban, taktikákban van tetten érhető dinamikusabb változás.

A bejegyzés trackback címe:

http://krizispr.blog.hu/api/trackback/id/tr5712726282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.